A magyar válogatott a szokástól eltérően három védekező középpályással kezdett, és nem is nagyon találta a ritmust az új felállásban. A mérkőzés elején a szlovén együttes játszott enyhe mezőnyfölényben, ez azonban helyzetekben nem nyilvánult meg. A félidő közepén volt pár jó perce a magyar válogatottnak, de kapura mi sem tudtunk veszélyesek lenni. Várhidi Péter még a szünet előtt változtatott: a csapatba az utolsó pillanatban bekerülő Zsidait Tisza váltotta, így visszatértünk a jól bevált 4-2-3-1-es alapfelálláshoz.

Fordulás után sem változott érdemben a játék képe. Ferenczi beállása után már két vérbeli csatárral rohamoztunk, gólt mégis a vendégcsapat szerzett: Vass és Tőzsér nem értette meg egymást a középpályán, villámgyors kontra végén Novakovics Sisiccsel rúgatott gólt. A hátrány sem rázta fel a Várhidi-legénységet, mely a kapura az egész mérkőzés során szinte teljesen veszélytelen maradt. A félidő derekán egy percen belül mindkét oldalon gól születhetett volna: előbb Novakovics ziccerénél Fülöp mutatott be bravúrt, majd az erőszakosan labdát szerző, csereként beállt újonc Orosz Pétert rántotta le Suler utolsó emberként a tizenhatos vonalának környékén. A játékvezető úgy látta, hogy a szabálytalanság a büntetőterületen kívül történt, így szabadrúgást végezhettünk el, melyet azonban Huszti a sorfalba vágott.

Az utolsó 10 percben egy fokozattal magasabbra kapcsolt a magyar együttes, beszorította ellenfelét, helyzetig azonban nem sikerült eljutni. Összességében elmondható, hogy a Várhidi-csapat csak a hajrában tudta megközelíteni az elvárt teljesítményt, így a vendégek teljesen megérdemelt győzelmet arattak.

Magyarország - Szlovénia 0-1 (Sisics 58.)

Várhidi Péter: Sajnos kulcsembereink hiányában nem voltunk képesek minőségi futballra. Ez a csapat még nem tudja elviselni, ha olyan emberek esnek ki, mint Gera Zoltán vagy Hajnal Tamás. Az első félidőben megpróbáltunk egy biztonságosabb játékkal kezdeni, azonban így a támadójátékunk abszolút hatástalannak bizonyult. Ráadásul az is közrejátszott, hogy Buzsáky Ákos sérülése miatt csak lélekben volt a pályán, így, azzal együtt, hogy köszönet jár neki, hogy egyáltalán megpróbálta, sok mindent nem tudott hozzátenni a csapat produkciójához.Ezen az sem változtatott érdemben, hogy a második félidőben már négy csatárral támadtunk. Tudomásul kell venni, hogy ez már nemzetközi szint, ahova kimagasló egyéni teljesítmények kellenek, melyek ma hiányoztak a csapatból.