- Mindenre emlékszem, nem volt emlékezetkiesésem - kezdte a Plymouthban csak "Kris" néven emlegetett játékos. - A középpályáról felívelték a labdát, ellenfelem el akarta fejelni, ahogy én is. Mindketten felugrottunk, ő hátrabiccentett, hogy csúsztasson, és akkor fejeltünk össze, pont a koponya legkeményebb részébe ütközött a homlokom, ami sajnos be is szakadt.

- Mit mondanak az orvosok?

- Tegnap hoztak haza a wolverhamptoni kórházból, most itthon vagyok, de be kell majd mennem a helyi klinikára, mert biztos, hogy műtétre lesz szükség. Holnap találkozom a specialistával, aki operál, és ő dönti majd el, mikor lesz a műtét. Remélem, már csütörtökön vagy pénteken, mert jó lenne minél előbb túl lenni rajta.

- Nagyon sokan aggódtak önért a hír hallatán...

- Igen, tudom, rengeteg sms-t kaptam otthonról, sokan hívnak is, én pedig próbálok megnyugtatni mindenkit. Csapattársaim bejöttek hozzám a kórházba, ahová Halmosi Peti kísért be. Szinte végig itt volt velem Gyepes Gábor és Rósa Dénes, akik a Northampton, illetve Wolverhampton játékosai, és meglátogatott Gera Zoli is. Otthonról sok volt játékostársam, barátom telefonált, nagyon jól esett, hogy törődtek velem.

- Tudja már, mennyi időt kell kihagynia a sérülés miatt?

- Ha az operáció jól sikerül, két-három hónap múlva már futballozhatok. Mivel most két hónap szünet jön, és csak azután kezdődik a felkészülés, a következő szezon kezdetén már játszhatok. De sajnos most nem ez a legfontosabb számomra, hanem az, hogy minél előbb ismét egészséges legyek.

- Elégedett csapata bajnoki szereplésével?

- Érdekes dolog ez, nem volt cél, hogy az élmezőnyben végezzünk, de mivel sokáig ott voltunk, mi, játékosok nagyon reméltük, hogy az első hat között végzünk majd. Végül ez nem sikerült, a finisben visszaestünk, és emiatt kissé csalódottak is vagyunk, holott az idényünk távolról sem sikerült rosszul.

- Főleg Tímár Krisztiánnak nem: stabil kezdő az Argyle-ban, csapatkapitány és válogatott lett, és a hírek szerint több klub is szívesen szerződtetné.

- És az idény játékosának is megválasztottak. Igen, én is hallottam érdeklődésekről, de a szezon közben nem foglalkoztam ezzel. Menedzserem többször mondta, hogy az idény befejeztével több ajánlatom, lehetőségem is lesz majd, de őszintén szólva nem tudom, most hogy áll a helyzet. Igaz, nem is ez foglalkoztat leginkább.

- A sérülés sosem jöhet jókor, de most kifejezetten rosszkor történt, hiszen májusban két mérkőzést is játszik a válogatott, és az új kapitány, Erwin Koeman kíváncsi lett volna a játékára...

- A meccsek idején valószínűleg otthon leszek. Ha nem lép fel semmilyen komplikáció, néhány nappal a műtét után hazautazom, de sajnos csak szurkolni tudok a többieknek. Az új szövetségi kapitány egyelőre nem vehet számításba, ám ha felépülök, ismét úgy szeretnék majd futballozni, hogy helyem legyen a válogatottban. De most, mint már mondtam, az a leglényegesebb, hogy újra egészséges legyek...