KS: Zuhog vagy csepereg, mint legtöbbször, amikor Angliát tárcsázzuk… Megszoktad már?

-        Bár most már két napja esik, azért nem vészes, nincs hideg, így jobban elviseli az ember.

KS: Ráadásul a tengerpart is közel van, ami csak fokozza a természeti „csapást”.

-        Sőt, én még a tengerparton is lakom!

KS: Na most azért irigyellek...

-        Hála istennek sikerült nagyon jó apartmant kifognunk Halmosi Petivel. Igaz, ő a földszinten lakik, én a másodikon, van teraszom is tökéletes panorámával a tengerre! Ráadásul most már itt van a menyasszonyom.

KS: Gondolom, őt sem kell nap, mint nap vigasztalni a rossz körülmények miatt.

-        Szerencsére nem. Ő is nagyon jól érzi magát, és mivel perfekt angol, akár egymagában is elboldogulna.

KS: Te hogy állsz a nyelvvel?

-        Megértetem magam. Azért is jó, hogy közel lakunk „Cucuékhoz”, mert tudunk nekik segíteni, ha nyelvi problémáik vannak. Tolmács is vagyok néhanapján… Beszélgetésünk előtt szükség is volt a tudásomra, ugyanis az országos terjesztésű Daily Mailnek nyilatkoztunk!

KS: Ez tényleg nagy szó! Mi volt az apropó?

-        A Plymouth kiválóan szerepel az FA- Kupában, huszonhárom év után bejutottunk a legjobb nyolc közé. Ebből az alkalomból készítettek egy anyagot a felnőttcsapat három magyarjával. Rengeteget fotóztak, és nekünk is „makognunk” kellett valamit, de sikeresen megoldottuk a feladatot.

KS: Az újságíró vélhetőleg feltételezte, hogy az elmúlt meccsekhez hasonlóan a kezdőcsapatban kaptok helyet. Te is ott voltál, Buzsáky azonban nem, hisz combizom szakadást szenvedett.

-        Valóban, Ákos a fizikai felmérésen megsérült, így öt-hat hetet ki kell hagynia. Én viszont kezdőként kaptam lehetőséget, ki is harcoltam egy tizenegyest, amelyet sajnos nem sikerült értékesítenünk.

KS: Még véletlenül sem szeretnék megsérteni senkit, de hogy lehet hogy valaki a magyar másodosztályból elszerződve egyből kezdő, egy nívós brit klubban?

-        A Ferencváros kerete első osztályú, ezzel nem lehet vitatkozni. Ráadásul az utóbbi időben rengeteg önbizalmat gyűjtöttünk, amely hasznunkra vált a későbbiekben. És az is bebizonyosodott, hogy a Fradi nem a játékosai miatt szerepel az NBII-ben…

KS: Valóban, a mai Ferencváros egyfajta átmenet az első és a másodosztály között. A minap az olasz Messina szerződtette korábbi csapattársadat, Bognár Zsoltot. Ennyire jó a magyar másodosztály?

-        A Ferencváros neve még ma is világszerte jól cseng. Az érdeklődök nem foglalkoznak vele, melyik vonalban szerepel a csapat. Ha a próbajátékon bizonyítasz, pláne nem számít, honnan jöttél. Idehívtak, bizonyítottam, szerződtettek. Ennyire egyszerű az egész!

KS: De azokat a párharcokat, amelyeket a magyar NBII-ben vívtál, nem lehet összehasonlítani azzal, amely a Championshipben fogad téged!

-        Az attól függ, mire vagy rákényszerítve. Itt a világbajnokságot is megjárt, tobagói Stern Johnnal vagy Dwight Yorke-kal nézek farkasszemet, csak hogy néhány példát említsek egyik ellenfelünk a Sunderland csapatából. Ha nem lépsz oda keményen, ha nem veszed fel időben az embered, a következő meccsen már a padon vagy.

KS: „…Tapadni kell az emberre, és Krisztián pontosan ezt teszi. Néha kicsit túlzásba viszi, mert nagy, erős, határozott srác.” Ismerős ez a mondta?

-        Van egy olyan érzésem, hogy Ian Holloway menedzserünk mondta…

KS: Kiváló megérzés, de mégis, mit jelent? Túl kemény vagy az egyik leghajtósabb bajnoksághoz képest?

-        Pont ellenkezőleg. Holloway többször is elmondta nekem, éppen ilyen határozott védőt keresett, mint én, csak néha túl szigorú vagyok. Alapvetően jól látom el a feladatom, de mivel itt gyorsabb, agresszívebb a játék, én is próbálok alkalmazkodni.

KS: Az, hogy állandó játéklehetőséget kapsz, bizonyítja, jól teszed. Sőt, megvolt már az első gólod is!

-        Nagyon jó érzés volt, sokan gratuláltak utána. De volt egy másik dolgom, amely talán még jobban esett. Ugyanezen a meccsen volt egy mentésem, amely bekerült egy reggeli adás válogatásába, mint a hét felszabadítása. Kapuba tartó labdát fejeltem ki, góltól mentettem meg a csapatot. A napokban kaptam meg a felvételt, és szörnyülködve láttam, majdnem betört a fejem, annyira közel „landoltam” a kapufához! De hát ki gondol ilyenkor ezekre!

KS: Most megfontoltabb lennél?

-        Dehogyis! Ugyanúgy odateszem magam, mint eddig az összes csapatomban! Ilyen vagyok, szerintem pont ez az egyik nagy erényem, itt is ezért foglalkoztatnak.

KS: A Plymouth ebben a szezonban a feljutást tűzte ki célul, ha sikerül, vélhetőleg több hasonló mentésre lesz szükséged.

-        Állok elébe! Ha a Premiershipben játszanék, semmi sem riasztana el. Bár most van esélyünk a feljutásra, a vezetők szerint azonban csak a 2007-2008-as szezonban tudunk beleszólni ebbe a harcba. Egyre jobb és élesebb meccseket játszunk a „nagyokkal”, hozzuk a kötelezőket, de nem történik tragédia, ha most nem érjük el a rájátszást. De fokozatosan erősítik a gárdát, hogy a következő idényben már a Premier League-et vehessük célba. Tényleg fantasztikus lenne világhírű csapatok ellen játszani hétről-hétre.